2013. július 28., vasárnap

Tegnap úgy éreztük magunkat mint Aliz csodaországban.
Péntek este válogattunk a londoni ingyenes múzeumok közül és végül a Museum of Childhood látogatása mellett döntöttünk. Majd majdnem hajnali egyig nézegettem, hogy hová érdemes még elmenni a múzeum kerületében. A program össze is állt, de álmomban sem sikerült volna a kerületet úgy elképzelni, mint amilyen valójában.
Az odavezető út kicsit hosszú volt, kicsit kerültünk is, de végül eljutottunk a Brick Lane-re.
Brick Lane ... régen Hasfelmetsző Jacktől volt hírhedt a környék, ma rengeteg arab él a negyedben, de ami minket megfogott az a hely fiatalos, pezsgő, művészi hangulata volt. Az utcán grafiti művészek alkotnak, a boltok többségében vintage ruhákat, ékszereket, kiegészítőket találni. Összesen négy helyre mentünk be:
        
        1. Egy ruhaboltba; ahol egy zacskó válogatott különleges gomb Ł8 (végül nem vettünk semmit sem)
        
        2. Egy régiségkereskedésbe












         3. London legrégebbi beigel pékségébe; ami úgy néz ki, mint egy menza konyhája, de ennek ellenére hatalmas sor kígyózik az üzletben, mert a péksütemények fantasztikusak és nem utolsó sorban az árak is alacsonyak.














         4. Egy semmi máshoz nem hasonlítható kávéházba (szerintem a képek magukért beszélnek)
















Ezek után mentünk a játék múzeumba. Az 1600-as évek játékaitól napjainkig három szinten voltak játékok kiállítva. Tetszett, hogy olyan játékokat is láttam amik nekem is voltak, vagy amiket szerettem volna gyerekkoromban megkapni. Elképzeltem, hogy valóban, 20-30 év és azok a játékok is múzeumi darabbá válnak. De legeslegjobban a régi babaházak tetszettek.




Minden egyes babaháznak megvolt a maga története, néhány mellett még fénykép is volt a kis tulajdonosáról. Képzeletben visszamentem az időben, elképzeltem, ahogy a kis kezek berendezték a házat, elképzeltem azt is, hogy én még most is milyen szívesen játszanék egy ilyen hatalmas babaházzal. ;)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése