A keleti széllel visszatért Mary Poppins a szülők és a
legidősebb kisfiú pedig elrepültek Amerikába tizennyolc napra. A mi fejünkben az óta csak egy dal szól:
Freedom…. freedom!
Ez persze nem teljesen igaz, egy kicsit túloztam. Mary
Poppins csak tegnap délután érkezett és még ma délelőtt is szüksége volt a
segítségünkre. Vissza is gondoltam a mi első hetünkre; milyen is volt
ideérkezni ebbe a nagy idegen házba, kedves, de ismeretlen emberek közé és
egyből másnap belevágni munkába teljesen egyedül nagyon nagyon kevés
információval a gyerekekről és az itteni szokásokról. Vicces megfigyelni Mary Poppinst. Ő százszor tapasztaltabb, mint mi, de
ugyanazokkal a problémákkal néz szembe, mint mi anno. Mit esznek a gyerekek,
mikor alszanak a gyerekek, hol van ez, hol van az, milyen pin kódok tartoznak a
riasztó különböző funkcióihoz... Ő sem meri kiengedni a gyerekeket a
nappaliból, mi sem mertük eleinte aztán rájöttünk, hogy szeretnek a másik
szobában játszani és elég okosak ahhoz, hogy ezt meg is engedjük nekik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése