Ma ebéd után volt egy kis időnk kifeküdni a fűbe, napozni, pihenni, beszélgetni egy órácskát. Ez a nyár annyira más, mint bármelyik ezelőtt. Ez persze már azelőtt nyilvánvaló volt, hogy idejöttünk. Ma csak eszünkbe jutott összehasonlítani az itteni nyarunkat az otthonival. A pihenéssel töltött időtől indult a beszélgetés, hiszen otthon a nyár nagy része lazsálással telik, itt viszont mindennap pörgünk, lustálkodásra még gondolni sincs időnk.

Ma viszont a megszokottnál több időnk volt, finomat ebédeltünk, nagyon jól laktunk, szépen sütött a nap, az ikrek voltak csak itthon, de ők aludtak.
Ez volt a nap legkellemesebb része. 

A nap legvidámabb része a délutáni játék volt a kertben. Itt volt a nagyi is, a legidősebb fiúnak  pedig szerencsére jó kedve volt, egész délután nevetett. A nap hangulatát pedig leginkább az ő hangulata befolyásolja.

A nap legnehezebb része megfelelni a magas elvárásoknak. Az elvárások pedig jobbára nem a gyerekekről szólnak, hanem a lakás tisztaságával kapcsolatosak. Mindenki szereti ha rend van, jobban érezzük magunkat tőle, de anyuka komfortérzetének nehéz megfelelni. Az a baj, hogy három gyerek és öt felnőtt lakik a házban, a vendégek pedig mindennaposak. Gyakorlatilag megállás nélkül lehetne takarítani. Bennünk pedig nagy a megfelelés iránti vágy, ezért minden számonkérés frusztráló. Anya örülhet, mert itt tisztaságmániássá válok, ha csak nem fordul az egész a visszájára...

Szerencsére sok szeretet és segítséget is kapunk, és nem csak a gyerekektől. Ez feltetteti a kellemetlen pillanatokat.

Ma délelőtt például megismertünk egy nagyon kedves dadát a play groupban. Rengeteg tippet kaptunk, hogy a kerületben melyik éttermeket, parkokat és játszóházakat érdemes felkeresni. Este pedig apuka ajánlott programot a hétvégére, segített buszt keresni és persze viccelődött, mint mindig.

Mindennap ilyen változatos, eseményekkel és érzelmekkel teli. És sokkal többet dolgozunk, mint bármelyik nyáron ezelőtt.