Péntekenként music-group-ba megyünk az ikrekkel. Eddie, egy vidám fiatalember gitározik és énekel egy szobányi apró-cseprő gyereknek, (meg persze a szülőknek, au-paireknek is, akik legalább annyira élvezik, a show-t, mint a babák) Látnotok kellene, ahogy megpendül egy húr a gitáron, a gyerekek egyszerre olyan izgalomba jönnek! Mindenki feszülten várja a már ismert dalokat. Old McDonald had a farm, See the little bunny sleeping, Baa baa black sheep, stb. Aztán Eddie egy hatalmas sárga táskából előszed egy csomó csörgő-zörgő hangszert, amit a gyerekeknek ad. Van egy egyszerű kis dal: We’re gonna shake and shake and shake and shake , majd a következő versszak: We’re gonna shake and shake and shake and STOP! Ilyenkor tényleg minden gyerek abbahagyja a csörgést. Annyira okosak. J Aztán a gyorsabb számokat lassú követi, hogy lenyugodjanak a picik. A legjobb rész, amikor Eddie előhoz egy buborékfújót, és körbe-körbe sétál vele. Az egész szoba tele van szálló buborékokkal, a háttérben pedig ez az andalító zene szól.

Olyan vicces :D

Szerintem nagyon jó, hogy már ilyen kicsinek megszerettetik a zenét, a táncot a gyerekekkel…Akire vigyázunk kislány, ő is annyira muzikális. Őt mindig lefoglalja egy kis éneklés. A magyar dalokat különösen figyelemreméltónak találja.Múltkor vicces is volt a parkban, amikor megpróbáltam egy félreeső padot keresni, hogy énekelhessek az ikreknek. Vagy négy-öt dal után nekiindultam a babakocsival, amikor észrevettem egy csapat piknikezőt a hátam mögött a sűrű fűben. Végig ott rejtőztek, és hallgatták a koncertet…:D