Nos, az első hét hihetetlenül gyorsan telt és rengeteg minden történt velünk. Ha ezt mind le akarnám írni, hajnalig ülhetnék itt. Azt pedig nem teszem, mert most igazán rám fér a  pihenés. Nagyon jó itt, remekül érezzük magunkat. Igaz sok a munka, de mindig érnek minket meglepetések, apró örömök…hol a gyerekekkel otthon, hol a bölcsiben, vagy a playgroupban, máskor útban hazafelé, vagy kint a parkban. A hét legaranyosabb sztorija a 3 éves kisfiúval a következő: Az ikrek babanyelven gagyogtak, én pedig így kommentáltam a testvérüknek: Tudod, az ikrek más nyelven, a saját nyelvükön beszélgetnek…Megértette. Aztán pár nap múlva, amikor sétálni mentünk, Eszterrel beszélgettünk egy kicsit magyarul a gyerekek előtt. A kisfiú kisvártatva ezt kérdezte: Kata, az ikrek egy más nyelven beszélgetnek, ugye?…J